2012. augusztus 11., szombat

Párbeszédben egy könyvvel - Mesterségem a halál

A tegnapi posztban részleteztem, milyen formái is lehetnek a könyvek módosításának. Az aláhúzogatás is lehet módosítás, de az igazi párbeszéd a már-már szint öncélú firkákkal és kommentárokkal kezdődik. Ma erre is mutatok példát. Ezenkívül egy különös jelenségnek is tanúi lehetünk, melyet "chatelés egy könyvtári könyvben" névvel illethetünk. Kezdjük is ezzel.

SS hóhér!
Kattintásra a képek nagyobb méretben is megtekinthetőek!
Az egyetlen, akinek a 4 "hozzászóló" közül tudjuk a nevét, az Robert Merle, aki a saját könyvéhez szól hozzá, ajánlás formájában.
"Kinek is ajánlanám e könyvet,
ha nem azok áldozatainak,
akiknek mestersége a halál?"
- írja. Erre egy intelligens olvasó, jelét adva a bensőjét égető heves antifasizmusnak (vagy épp ellenkezőleg? nem derül ki, kire érti a megjegyzést...), nagy betűkkel "hangosan felkiált:
"SS hóhér!"
Valaki ezt nem bírta nézni. Odaírta:
"ezzel csak a műveletlenségedet igazolod"
Igazolást nyert. Legutóbbi hozzászólónk minden bizonnyal előre feltételezte a másik, előtte azelőtt ismeretlen olvasóról, hogy műveletlen, aki igazolta is annak elképzeléseit. Ejha. Na de tovább is van. Valaki egyetértett ezzel, ezt ilyen tömör, németes formában juttatta kifejezésre:
"ja"
A hosszabbik olvasói hozzászóláshoz egy másik olvasó szintén hozzászólt, de meggondolta magát, és inkább kiradírozta. Sebaj, jó a szemünk, elolvassuk.
"Ennek aztán a műveltséghez van legkevesebb köze! Mindez nem más, csupán egy lehetőségekkel megáldott beteg ember agyszüleménye."
Köszönjük, Emese! Ez egy hasznos hozzászólás volt, de igazad van, hogy inkább kiradíroztad. Tanulság: gondold végig, mielőtt hozzászólsz valamihez.

Na jól van, lépjünk tovább. Ez a könyv igazi kincsesbányája a párbeszédeknek. Valószínűleg egy/kettő ember keze munkáját dicsérik a következő remekelések.

:)

Az egész könyvet végigkísérik a mosolygó és lefelé görbülő szájú szmájlik, és mikor a zsidók elindulnak nagy lelkesen a gázkamrába, a szmájli egyenesen kuncog. Egy helyen hullámos szájú adja tudomásul, hogy az említett dolog kicsit izé. Ez is egy módja a véleménynyilvánításnak.



Aztán az utolsó oldalakon belehúz, és bekapcsolódnak a pipák is, talán oda rak, amivel egyetért, vagy tetszik neki Rudolf frappáns mondata, vagy ilyesmi.

VESSZEN TRIANON!!!
Két helyen megjegyzéseket tettek a versailles-i békediktátumra. Külön nem részletezem, elvégre ez nem ide tartozik, ez egy könyvkritikai oldal.

Hát igen, mindennek nem sok köze a könyvkritikához,de ilyesmik néha biztos megengedhetők. Vagy nem? Szerintem érdekes megfigyelni ezeket a firkákat, és következtetéseket levonni arra nézve, kik is olvassák ezt a könyvet általában. Ebből az is kiderülhet, milyen szinten állnak, milyen a politikai meggyőződésük... csak az nem, hogy kik is ők. De ez nem is érdekes.

Ezt is nézd meg:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése