2011. december 27., kedd

Az emberi hülyeség határtalan – Ráth-Végh István könyvei


Az utóbbi időben ezek a kedvenc könyveim. Nem nevezném őket ismeretterjesztőnek, de lehet belőlük tanulni is, többek között történelmet, tömegpszichológiát, irodalmat, fogalmazástant, mitológiát és még sok más dolgot. És némelyik iszony vicces tud lenni! Az emberi butaságon – a könyvön – unokaöcsémmel könnyesre röhögtük magunkat. A könyvek rövid írásokat tartalmaznak, mindegyik az emberi butaság és hiszékenység egy-egy ékes példáját mutatja be szórakoztató formában. Olyan sorrendben írok a könyvekről, ahogy olvastam őket. Az első kettő vékony, főként diákoknak készült válogatás a Delfin könyvek sorozatban. A többi az író összegyűjtött életművéből való.
            A tengeri kígyó: Történelmi „pletykák”, hazugságok, tévedések, furcsa történetek tárháza. Van szó benne elásott kincsekről, és a hozzájuk tartozó szellemekről, a régiek gyomorforgató étkezési szokásairól, legendás lényekről és személyekről, megdöbbentő erejű figurákról, XVII. Lajos kicseréléséről, az udvari bolondok történetéről és legendás (hülye) tetteiről, bolond uralkodókról, tehát változatos butaságokról. Ez volt az első, amit olvastam, és bár ekkor még nem jöttem annyira bele a Ráth-Végh-olvasásba, ez indított arra, hogy a következő kötetet is megvegyem, amikor megláttam az antikvárium polcán.

            A fáraó átka: Az előzőnél sokkalta nagyobb butaságok foglaltatnak a könyvben, főként azt illetően, mik azok az eszeveszett ostobaságok, amiket századokon át elhittek és elismertek – és sokkalta viccesebbek is, itt már nagyon bírtam az írót. Ilyenek a fáraó átka, a különös, sosemvolt országok sosemvolt lényei, a javasasszony őrült gyógymódjai, a jóslás praktikái, a szimpátiás világrend és csigatávíró, bolondtársaságok, a sebezhetetlenség csodaszerei, és a tánc elleni hadijárat. Ezután szántszándékkal kerestem a könyveket.
            A varázsvessző: Boszorkányos butaságok, ördögi őrültségek és szörnyű szekták gyűjteménye ez a – többinél sötétebb - könyv. A középkori és újkori történelem megszállottjainak kötelező tananyag. Az ördög és cinkosai a középkori emberek szemében válogatott rémtetteket hajtottak végre, megint mások az pokoli erőket saját hasznukra akarták felhasználni. A boszorkányüldözés az emberi ostobaság egyik legnagyobb megnyilvánulása, ennek története is a könyvben foglaltatik. Ezen kívül van még benne szó különös sírfeliratokról, furcsa véletlenekről, a hatodik érzékről, Nostradamus jóslatairól, enyhén szólva is különös szektákról és tagjaikról. Ezeket olvasva talán nem is nevettem, csak néztem magam elé – azér’ már nehogy ennyire őrült legyen az ember!
            Az emberi butaság az író legjellemzőbb, és szerintem a legjobb, legszórakoztatóbb könyve (teljesen teleragasztottam sárga cetlikkel). Az elejében királyok és császárok bogaras etikettjéről van szó hihetetlen részletességgel, uraságokról, nemesekről és hamisított családfákról. Aztán jön az aranyőrület, irodalmi melléktermékek, baklövések, nagy emberek elszólásai és elírásai, a dadaizmus, a kortársak nem túl elismerő kritikái nagy alkotókról, a mesterséges ember létrehozásának tudománya, az örök élet és ifjúság titka, a hősök titokzatos praktikái, az orvosok szörnyű „tudományai”, a lerészegedés fájdalmasan őszinte története, a csillagjóslás, a világ vége (!), a különcök élete és halála, és rendhagyó végrendeleti, durva fogadások és rekordok, a nevek versenye, ritkaságok, kacatok, haszontalan és hasznos gyűjtemények, furcsa jogok és törvények, és a lovagi szerelem megdöbbentő divathóbortja. Ezt a kötetet külön értékelném, tízből kilenc és fél fölére, csak mert tízet nem adok senkinek (még). Külön pont Az alvajáróért!
            A könyv komédiája szintén nagyon szórakoztató: könyvek és könyvmolyok, írók és bibliofilek vonulnak fel szemünk előtt, Ádámtól kezdve (aki az igazat megvallva nem csak az első ember, hanem az első író és polihisztor is volt) a mennyországig, s közben egy kutya emlékirataiban és a vámpíros könyvek kavalkádjában merülhetünk el, és még azt is megtudhatjuk, hogy milyen nyelven beszélnek a marslakók, és hogy hogyan kell detektívregényt írni. Ja, és még a cenzúra is megmutatja, hogy mi van a kiollózott sorok mögött. Aki szeret olvasni, szereti a könyveket annak csak ajánlani tudom!
            Még másik két könyvét is beszereztem, a Tarka históriák és a Hatalom, pénz szintén érdekes. Az utóbbiban az uralkodók hóbortjait, a pénz után futó embereket – adósokat, csempészeket, betyárokat, kincsásókat – és a pénz elköltésének, pontosabban elszórásának válogatott módszereit mutatja be az író gunyoros hangvételével, a Tarka históriák pedig mendemondákat a titkos társaságok, a bolondok, a történelem, az emberi test és erő, a tudomány, a tenger és az irodalom világából.
            Az életműből két kötetet nem szereztem be: A Szerelem, házasság nagy része az asszonyok csalfaságairól, a Fekete krónika az emberéleteket követelő sötét butaságokról szól. Ezekből inkább nem kérek. Vannak még kisebb-nagyobb könyvek, de ezek és a meglévő kötetek között nagy az átfedés.
            Ízlés kérdése, de szerintem mindenkinek tetszhetnek az író könyvei, stílusa és történetei. Érdemes legalább egy könyvét megkeresi és elolvasni (utána úgyis kérni fogol belőle még, höhö). Összességében egy kiemelkedő és egyedi munkásság az íróé, minden elismerés érte.

9/10

Egy oldalpár A könyv komédiájából

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése